Szürrealitás, szenzualitás, mágia. Természeti és természetfölötti. Tudatos helyett tudatalatti. A Cecilia Alemani milánói születésű New York-i kurátor által összeállított, Az álmok teje című rendezvény hatalmas központi kiállítása ezekből a hívószavakból merít, hogy erőt és kiutat mutasson az emberi civilizáció végét sejtető/vizionáló korunkban.
Decentralizáció, blokklánc, token, kriptovaluta, azaz Web3. A felhasználók a 2017-ben napvilágot látott, az Ethereum kriptovaluta technológiáján alapuló NFT-t, egyedivé tett digitális objektumokat vásárolhatnak. A megoldás felkeltette Barabási-Albert-László világhírű hálózatkutató érdeklődését is, akinek azonban az is fontos, hogy a virtuális tér kapcsolódjon hagyományos művészeti rendszerekhez.
Andy Warhol naplószövegei adják az alapját és a művészettörténet újabb Warhol-értelmezései a halvány hátterét a Netflix márciusban bemutatott dokusorozatának. Benne a XX. század e nagyhatású művészének életműve egy identitáskereső férfi tükrévé válik. De vajon hihető ez a megközelítés? A cikk A mű című lap anyaga, amely a HVG Kiadó Műértő című művészeti folyóiratának utódlapjaként indult márciusban.
A napokban megjelent a nemzetközi műtárgypiac elmúlt évi fejleményeinek legátfogóbb és világszerte legelfogadottabb krónikája és elemzése, mely szponzorai okán Art Basel & UBS Reportként ismert; valójában minden évben egy, a műpiaccal évtizedek óta foglalkozó ismert közgazdász, Clare McAndrew, illetve cége, az Arts Economics állítja össze.
Felbecsülhetetlen, pénzben nehezen kifejezhető művészi értékről van szó, amely ráadásul jelentős bevételt hoz London idegenforgalmának. Nézzük először a jól ismert tényeket, majd ismerkedjünk meg a londoni és athéni érvekkel, végül az ügy legújabb fejleményeivel.
A Mű nem szakít elődje hagyományaival, hanem kortárs módon újragondolja azt, követi a művészeti piac fejleményeit külföldön és idehaza, megszólaltatja a kortárs piac szereplőit, kitekint a fotó, videó, performatív műfajok, esetenként a dizájn világába is.
